Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-23
öcsém ma ezt írta:
ma megnyertem a szülinapi ajándékodat aukción!
![]()
nagyon izgatott vagyok
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-23
egyszerűen szinte kizárt, hogy én valaha még egyszer az életemben hajnali hatra menjek kondizni …
de gondolom ez senkit nem lep meg igazán
0540kor ott voltam az edzőmért, 0610kor már bemelegítettem. gyúrtunk keményen egy órát és 0725kor már otthon álltam a tus alatt. tudjátok az volt benn a legdurvább, hogy minden egyes gyakorlat, minden egyes gép – ami amúgy már rutinszerűen szokott menni – most iszonyatosan nehezen ment. majd belepusztultam! a saját szintemet, darabszámaimat sem tudtam tartani. a szívem majd kiugrott a helyéről, de a testem valahogy még aludt. egészen furcsa érzés volt. persze – ahogy az edzőm is próbált bíztatni – az a jó, ha kifárasztom magam, még ha fele annyit is csinálok, a lényeg, hogy elfáradjak. hát elfáradtam, nem tagadom. legközelebb majd szombaton megyek, akkor már több idő lesz és nem hajnali hatra megyek, hanem mondjuk nyolcra. talán az emberibb
0808ra be is értem melóhelyemre és csak remélni tudom, hogy a nagy kapkodásban nem felejtettem el valamit. pl. nem hagytam nyitva a bejárati ajtót, nem hagytam felkapcsolva a villanyt meg ilyesmik … remélem az uram délben hazamegy kajálni és macskalátogatni és kiigazítja, ha hibáztam valamit.
akármennyire is szenvedéses volt a hajnali edzés, azt kell, hogy mondjam, hogy most – órákkal az edzés után is még – pörgök, mint a fene és nagyon jó kedvem van. egyszerűen jól érzem magam és ma már többen is megdícsérték, hogy jól nézek ki, hogy szép a sminkem, meg frankó a felsőm meg a cipőm meg ilyenek. (hoppá! észrevették a zsírkirály cipőm! hoppá!) egyik kedvenc kolléganőmtől (aki számomra itt a lélek maga – de erre csak akkor jövök rá, amikor épp nincs itt) kaptam egy doboz finom teát, egy másik kolléganő meg a sok segítségemért adott egy túró rudit … persze mindkettejüknek szívesen segítek ilyen apróságok nélkül is (végülis ez a munkám), de azt kell, hogy mondjam, hogy ezek annyira jól estek most, hogy szinte repkedek örömömben … de biztosan hamar elmúlik majd ez az érzés, mert aki 0430kor kel fel, az nem viribül estig
szóval nem tudom eldönteni, hogy most jó-e a hajnali edzés vagy sem … a hatása nagyon tetszik, de maga az edzés tényleg egy igazi extrémkínzás
ha majd kínzásra vágyom, újból ezt fogom választani, de addig marad a meló utáni/esti kondizás.
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-23
a világ legfinomabb evergreen teáját ihatom ma:
ha fáradt vagy az úton, leülhetsz egy kőre
ha szomjazik a lelked, kimehetsz a zöldbe
ha átfagyott a tested, a nap felmelegít
ha bánatodat hordozod, a madárdal felvidít
ha egészséged fogytán, gyógyírt ad a mező
és ez a sok szeretet, mely a teádban kifő!
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
tegnap délután kettőkor egy egészen lájtos (se vendég, se tökrement nyomtatók-faxok, se kiabáló kollégák undsoweiter) munkanap kellős közepén megpillantottam a tündérkolléganőm asztalán egy vérnyomásmérőt. na mondom: lássuk. büszke vagyok rá, hogy 120/70 szokott lenni a vérnyomásom. mérjük-mérjük … egyszercsak a nagy pittyegések közepette kiírja, hogy: 135/75. pff. pfff. pffff. hogyhogy? nekem? magas vérnyomás? na nem már!?
miért lehet ez?!
keveset eszem, így kevés kávé is jobban felpörget, mint kellene – pláne kettő-három egy nap. úgyhogy most jön megint az, amikor leállok a kávéval és zöld tea hegyeket fogok fogyasztani megspékelve néha fehér teával és esetleg ha minden kötél szakad akkor fekete teával. mindenféle teát szeretek ízesítés nélkül. simán elkortyolgatok egy zöld teát vagy fehéret, vagy gyümölcsteát is (bár azt annyira nem szeretem), még a gyógynövényes teákkal sincs bajom. de a fekete teát egyszerűen képtelen vagyok meginni ízesítés nélkül. mint ahogy a kávét is cukorral iszom. minden mással iszonyatos íze van. persze jogos a kérdés, hogy minek iszom akkor, dehát ki tudja ezt megmondani: megszokás, rituálé.
úgyhogy most jön a kávémentes munkahelyi élet – meglátjuk mire leszek képes!
de nem vagyok hajlandó lemondani a latte-cappuchino-cocochino jutifalat kávéélményről néha-néha azért otthon … ami jár az jár!
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
ma reggel volt három hete az első olyan reggel, amikor nem kellett az autót a hó alól kilapátolni, nem kellett jeget kapargatni minden üvegfelületéről és nem is fagyott be egyetlen ajtaja sem. az elmúlt három hétben mindig pontosan érkeztem a munkahelyemre. ma elkéstem. hátnyilván.
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-22
még tavaly vettem egy bordó csinos felsőt céundában. 3000 huf volt leárazva. xl-es méretet írtak rá, meggyőződésem volt, hogy jó lesz rám, így nem is próbáltam fel. hazaértem, felpróbáltam és hát na. nem tudtam begombolni sem, úgyhogy címkével a nyakán és néma elfogadással beakasztottam a szekrénybe … gondoltam azért mégsem dobom ki.
ma reggel megszállt az isteni szikre: megnézem mi a helyzet ezzel a felsővel …
ma ebben a felsőben jöttem dolgozni. egy kicsit itt-ott feszül, de mondhatni ideális a helyzet! élvezem ezt az egészet nagyon – és egyre jobban!
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-21
lassan már egy hónapja, hogy konditerembe járok. a heti három alkalom eddig mindig megvolt. volt, hogy meló után egyből mentem (mentünk az urammal) és volt, hogy megbeszélt időpontra mentem. így volt ez ma is. az edzőmmel 19 órát beszéltünk meg kezdésnek. ez azt jelenti, hogy 1840re durva kondicuccban kell már feszíteni, mert 20 perc a bemelegítés. azt mindenféle kardiogépeken szoktam megtenni. az elipszistréner az elején még vicces volt, most már nem mindig élvezem és inkább evezek meg bringázok. 15-20 perc kedvtől függően. meg attól is függ, hogy mit adnak a tvben. ma tenisz volt, úgyhogy 20 percet melegítettem be. múltkor biatlon volt, azt hamar eluntam, úgyhogy 15 perc után már jött is súlyzóemelgetés.
hétkor nekiálltunk az edzésnek. gépről gépre megyünk, felváltva, kicsit itt, majd a másik aztán vissza és minden gépnél, minden körben az a lényeg, hogy beállítsd vagy megdöntsd saját magad. az egyik gépnél kb. 200%ot nyújtottam, 15 kiló 10x helyett 20 kiló volt 40x. mindketten meglepődtünk. hasizomgyakorlatból nem 6ot csináltam – mint legelőször – hanem, 3x 20at. szóval kétségkívül haladok és fejlődök. megkérdeztem az edzőt, hogy de mégis miért nem fogyok egy grammot sem: mondta, hogy legyek türelmes majd az is lesz. most először izmok jönnek és centik fogynak, nem kilók. nem fogom feladni, tart ameddig tart. hiszem, hogy a tudatos étkezésem és a heti háromszori edzés meghozza majd az eredményt. persze január óta éhezem és fáj minden porcikám, de semmi gond. ez így a jó. (adjatokegykibaszottkurvanagyhamburgertkólávalmostazonnal!)
szóval csináltam ezt a 20x hasizom + 10x hátizom ellenpólusként gyakorlatsorozatot. 3x végigcsináltam. olyan büszkén ájultam le hányingerrel küszködve a hasizomgépről, amilyen büszkeséget még soha ember nem érzett. letöröltem magamról az ömlő izzadságot, kortyoltam a vizemből miközben chemical brothers üvöltötte a fülemben, hogy left right left right left right … büszkeség. igen. ez volt, amit éreztem.
aztán megkocogtatta a vállamat egy cuki aranyos kis néni. igazi aranyos kis nagymama volt. kivettem a fülest a fülemből, hogy mit akar, gondoltam biztos, ő is felfigyelt rá, hogy mennyire szuper vagyok és most majd megdicsér. “elnézést, befejezted” – és mutatott a hasizomgépre. “persze, tessék csak.” és a mamóka fogott két súlyt, rápakolta a hasizomgépre, hogy még nehezebb legyen és vigyorogva lenyomta 20x s közben vigyorgott, bobby ewingra gondolt és kötött egy sálat. majd leszállt és mosolyogva kisétált a teremből.
van az a büszkeség, ami hamar elillan …
s miután túltettem magam a a”mamóka-incidensen” még gyúrtam kicsit, meg egy kis levezetés a végére. megdicsért az edzőm, hogy jó velem együtt dolgozni, mert lelkes vagyok és tényleg becsülettel és becsületesen csinálom. és ha ez az egész még mind nem lenne eléggé durva, bevállaltam, hogy csütörtökön reggel hatkor kezdünk. reggel hatkor. mit reggel?! hajnalban! hatkor. meló előtt … azzal nyugtatom magam, hogy egyszer mindent ki kell próbálni, de azért már holnap szólok a főnökömnek, hogy lehet, hogy csütörtökön később fogok beérni … lehet belehalok. ha az edzésbe nem is, de a korai (=értsd hajnali) kelésbe biztosan …
de ezt is ki kell próbálni. hajrá puppe!
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-21
végre megtaláltam a megfelelő kinézetet a blogomnak. eltartott egy-két hétig, volt sok próbálkozás, de megtaláltam, amit kerestem. talán így kell ezt mindig jól csinálni. keresgélsz, próbálgatsz és egyszercsak megtalálod … wunderbar!
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-20
menthetetlen vagyok! megláttam! beleszerettem! megtetszett!
az új cipőm, amiről még nem is tudok, mert majd szülinapi ajándék lesz:
(csak az enyém okkersárga és állatul néz ki!)
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-20
úgy néz ki, hogy elköltözünk. ennek lehet örülni is és lehet emiatt szomorkodni is – ki ahogy szeretné.
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-20
ennyi. és nem csak az eredeti finom, hanem az aldis gagyi csípős paprikakrém is. hallelujah.
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-20
idén érezhetően drágább az élet. magam is észreveszem a bevásárlások során a leginkább. talán a kütyü-cipő-ruha-táska világban sokminden nem változott (de eddig sem ezek okozták a költségvetésem deficitjét). viszont egy egyszerű élelmiszerbolti vásárlás nem áll meg 5000 hufnál. 7-8000 hufokat simán kifizetünk az urammal, ha boltba merészkedünk. kicsit drágább lett minden, csak persze a fizetésem nem emelkedett egy olyan jó 25%kal. egyre nehezebb megélni úgy, hogy muszáj félre is rakni és tartozást visszafizetni
sokszor elkeseredem.
de a következőket találgattuk ki, hogy ne tűnjön el a pénzünk annyira hónapról-hónapra és képesek legyünk több tízezer forintot félrerakni (szeptemberben iskolakezdés nekem – ha minden igaz, autó műszakiztatása, esetleges költözés, egyéb meglepetésszerű kiadások, adósság visszafizetése…):
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-20
rettenetes személyiség vagyok. az élet minden területén jellemző rám az ún. elunás jelensége.
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-19

szóval úgy kezdődik a dolog, hogy kapsz egy ilyen bogyeszt a férjedtől. china sanguan tearózsának hívják (éppen most ezt az egyedet) és 1000-1500 hufba kerül. forralsz vizet és egy kancsóba (értsd bödön, teásbödön) jól beletöltöd a forró vizet, majd a cuki kis bogyót beledobod és nézed, hogy jaj de szépen rózsává alakul. elkezdenek jönni a buborékok belőle, kezd szétesni, hullanak az apró szárak, és elkezd mozogni a cucc. persze ez mindenhol úgy van ám előadva, hogy ez milyen szép kedves és aranyos romantikus ajándék, hiszen egy szép virág nyílik majd ki a bödönben … aha. a valóság sosem ilyen. egy kibaszott alien kezd el kinőni a bogyóból és kifordul a beled, ha arra gondolsz, hogy azt a lötyit, amibe ez a lény belepottyantott meg kell innod. határozottam semmi virágformája, inkább csak valamilyen rovarra hasonlít, valamilyen ágas-bogas csúnya alien bogárra … Tovább ehhez a bejegyzéshez »
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-19

nehéz okosan írni egy filmről, ha azt szeretnéd, hogy mindenki, aki csak olvassa, amit írsz, azonnal meg akarja nézni a filmet. az invictus egy ilyen film. azt akarom, hogy mind nézzétek meg! nem fogjátok megbánni! Tovább ehhez a bejegyzéshez »
Beküldte: baliskatus ekkor: 2012-02-19

már nekem nincs kedvem a gyúrásról beszélni/írni. még ha bárkit érdekelne is, már jómagam egy kicsit eluntam. nem szólhatok mindig erről. ígyhát szólok arról, amiben van tapasztalatom, kifinomult ízlésem és kritikai érzékem.
egy film zene nélkül nem is film. az élet zene nélkül nem is élet. Tovább ehhez a bejegyzéshez »